7 napig nem beszéltem - A csendelvonulás tapasztalatai

7 napig nem beszéltem - A csendelvonulás tapasztalatai

Milyen 7 teljes napon át nem beszélni és nem telefonozni? Kipróbálod egyszer? Mire számíthatsz? Milyen nehézségek és örömök érhetnek egy ilyen csendelvonuláson? Erről mesélek most neked.

7 teljes napig nem beszéltem, nem használtam a telefonomat, az internetet, nem mentem társaságba, nem néztem TV-t és csak jógafilozófia témájú könyveket olvastam. Hogyan lehet ezt kibírni? Mire jó? Ha te is rászánnád magadat, mire számíthatsz? 

A csendben vannak a válaszok, a megértés. Ha folyamatos pörgésben, zajban vagyunk, akkor nehezen lehet az elme iránymutatásait meghallani. Mit szeretnék csinálni? Mi a jó nekem? Merre tart az életem? Hol van szükség változtatásra? Az elménk nagyon jól tudja a válaszokat, csak éppen egy halk hangon beszél, amit a fejünkben lévő erősebb zaj elnyom. Ilyenkor van szükség egy "nagyszervízre", amit mi jógás körökben elvonulásnak hívunk. 

Hogyan zajlott az elvonulásom?

7 teljes napot tudtam erre szánni. Ez idő alatt Vipassana meditációt gyakoroltam, aminek az a lényege, hogy úgy lásd a dolgokat, ahogy vannak. Minősítés nélkül, vágyakozás és rossz érzés nélkül. Reggel és délután egy-egy órát gyakoroltam ezt a meditációt, este pedig meghallgattam a Vipassana gurujának, a néhai S.N.Goenkának a tanítását. A nap maradék része főzéssel, rendezkedéssel, jógagyakorlással és kreatív dolgokkal telt teljes csendességben, befelé figyelve. Szavakkal nem mondhattam el, hogy mi van bennem, így nagyon sok minden akrilfestéken, makramén és az íráson keresztül jött ki belőlem. Tudom, hogy az igazi Vipassana elvonuláson nem lehet írni és festeni, de én teljesen egyedül csináltam végig ezt az időt, ennyi könnyítést megengedtem magamnak. 

Milyen tapasztalataim voltak? Hétköznapi megfigyelések:

  • Telefon nélkül sokkal jobban lehet este aludni. A szokásos 11-éjfél helyett már 9:30-kor aludtam. 
  • Honnan tudod, hogy milyen idő van kint? A telefont nézed meg, ha olyan vagy, mint én. Régen (és most az elvonulás alatt) az égről próbáltam megállapítani, hogy milyen idő lesz. Teljesen újszerű élmény volt ez. 
  • A nap során rengeteg felesleges infó, tapasztalat ér, amik nem fontosak, csak arra jók, hogy az elmét egy folyamatos pörgésben tartsák. Ennek a legjobb (legrosszabb) példája a közösségi média, főleg a TikTok. 
  • A sok infó, ami a TV-ből, rádióból, internetről érkezik, sokszor csak figyelemelterelésre jó. Ezekre most nagyon tudatosan fogok figyelni, hogy még jobban megszűrjem a sok vackot, ami innen zúdulna rám. 
  • Az egy hét alatt semmiről se maradtam le, ami fontos lett volna. Nem volt szükségem folyamatosan kapcsolatban lenni emberekkel. 
  • Lepasszoltam egy-két feladatot családtagoknak, akik tökéletesen képesek voltak arra, hogy ezeket megoldják nélkülem. 


Milyen tapasztalataim voltak? Jógás megfigyelések:

  • Igen, lehetséges 1 óra 5 percet mozdulatlanul, lehunyt szemmel meditálni. Egy idő után mindenféle fájdalom előjön, de ezek pont azt tanítják, hogy hogyan ne reagálj rájuk. Ne menj bele a szenvedésbe, mert az még több szenvedést szül. Persze ezt folyamatosan és kitartóan kell gyakorolni, mert elsőre csak felületesen fog működni, de megéri kitartani. 
  • A jó és kellemes dolgokhoz, érzésekhez se ragaszkodunk, mert ezek még több vágyakozást, azon keresztül ragaszkodást és félelmet szülnek. Olyan ez, mint egy ördögi kör. Ezekből szabadulunk meg szép lassan ezzel a gyakorlással. 
  • Ha napokig ennyit ülsz meditációban, mindened fájni fog. A 7 napos csend után még 3 teljes napig folytattam a napi 2 óra meditációt és az elméleti előadást, így összesen 10 napos volt az elvonulásom. A vállamban és a medencében lévő fájdalom szépen elkísért ez alatt a 10 nap alatt. Ők voltak a tanítómesterek a drága Goenka mellett. 
  • Az elvonulás előtt feltettem egy videót a Facebook oldalamra, amiben meséltem nektek a tervemről. Ebben az mondtam, hogy "Elmegyek 7 napra a Semmibe." Első napon már megtapasztaltam, hogy nem a Semmibe mentem, hanem a Minden volt velem. (Ha ez túl filozofikus és megfoghatatlan, akkor ne agyalj rajta most.)
  • Az elme olyan, mint egy neveletlen kiskutya. Edzeni kell. Nagyon következetesnek kell lenni vele. Kitalálja majd, hogy meditáció helyett mihez lenne inkább kedve, de ezt nem szabad meghallani. Egy idő után elhalkul, mert rájön, hogy hiába próbálkozik. Egy idő után képes leszel megkülönböztetni azt, amikor az elméd egyik része lustaságból, védekezésből nem akar valamit csinálni, vagy azt, amikor tényleg nem kell azt csinálnod. Ez egy nagy ajándék és erőforrás. Ez a megkülönböztetés képessége. 
  • Egy másik nagy felismerésem az, hogy tényleg áramolni kell, ellenállás nélkül. Hiszen minden, amit neked rendelt az élet, az már a tied, maximum még más használja. Ha meg nem a tied, akkor nem érdemes vágyakozni felé. Ezt írtam fel a naplómba a második napon. 
  • A matracon megélt tapasztalat mit sem ér anélkül, hogy az életbe kivinnéd. Ezért az igazi tanítást emberek között kell gyakorolni. Így én is örömmel jövök vissza hozzátok. Csendesebb, elfogadóbb, lelassultabb elmével, de folytatva az életem végéig tartó gyakorlást. 
  • Amid van, azt oszd meg. Ez lehet tudás, tárgyak, amiket nem használsz már, vagy emberi kapcsolódások, amik nem szolgálnak már. Ezeket visszatartani sokszor önzés és valamilyen félelemből gyökerezik. Egy szuper új dologgal jövök hamarosan, figyeld majd a Facebook/Instagram oldalamat. Szeretni fogod. 


Igyekszem továbbra is a jóga igazi üzenetét átadni nektek. Nem a füstöt és fényeket, hanem azt, hogy hogyan kell ezeket elterelni az útból, hogy az igazi megértéshez eljuthassunk. Ha szeretnél velem tartani és együtt fejlődni nem csak a szőnyegen, de legfőképp az életben, akkor várlak a jógaóráimon.

Jó gyakorlást!

Wollaston Erika

jóga és meditáció oktató

erika@erikajoga.hu

Instagram: erikajoga

Tiktok: jogaoktato