Ahimsa - Nem ártás

Ahimsa - Nem ártás

A yama elvek, azaz az általános erkölcsi elvek első pontja az ahimsa. Sokan gondolják, hogy az ahimsa egyenlő azzal, hogy a jógázó vegetáriánus kell, hogy legyen. Azonban ennél sokkal több mindent jelent ez a yama elv. Nézzük őket sorra!

A szanszkrit ‘himsa‘ szó jelentése ártani, bántani, a szó eleji ‘a‘ fosztóképző, ezért az ‘ahimsa’ (vagy ahimszá) jelentése tükörfordításban ártatlanság, de leggyakrabban a nem ártás fordítást használjuk. 

Mit jelent ez az elv a jógában?

  • Nincs bennem ártó szándék, nem akarok szándékosan ártani.
  • Elsősorban magammal szemben nincs bennem ártó szándék. 
  • Másokat (beleértve az állatokat is) se akarok bántani. 
  • Az ártó szándék gondolatban, tettben és szóban se nyilvánulj meg.


Az ártó szándék megjelenhet gondolatban, mint pl. én ezt nem érdemlem meg, nekem ez nem sikerülhet. A másiknak rosszat kívánok, mert dögöljön meg a szomszéd tehene is, lenézem őt, magamat felsőbbrendűnek gondolom. Ha ilyen és hasonló gondolataid támadnak, kicsit gondolkodj el ezen, hogy miért is akarsz mást vagy magadat bántani és mennyi energiát elpazarolsz az ilyen negatív gondolatokkal. Mindegyikünknél előfordul, hogy néha ilyen gondolataink ébrednek, de ne engedd őket tettekben vagy szóban megnyilvánulni, ne engedd őket elhatalmasodni.

Az ártó szándék másik megjelenési formája a szóban való ártás, amikor pl. pletykálok és kibeszélem a másikat a háta mögött, vagy ráfogok valamit. Ennél még rosszabb, ha valótlant terjesztek róla, hogy szándékosan csorbítsam a becsületét, vagy rontsam az üzletét. Magunkra nézve a negatív, örök pesszimista beszédet is kerüljük.

A tettekben való megnyilvánulás jógás szemszögből leggyakrabban a túlerőltetésben jelenik meg. Amikor még akkor is kitartjuk a gyakorlatot, amikor már fájdalmat okoz, vagy belemegyünk olyan pózokba, amikre még nem vagyunk felkészülve. A mindennapokban ártunk magunknak a túlevéssel, olyan élelmiszer, ital fogyasztásával, ami a szervezetünknek nem tesz jót. Ártalmas a munkába vagy sportolásba temetkezés, a pihenés, feltöltődés elhanyagolása, az erőszakosság, fizikai és lelki bántalmazás, a másik és saját magunk kihasználása.

A bölcs Patandzsali így fogalmazta meg a nem ártás tanítását:

“Ahimsa pratisthayam tat samnidhau vaira tyagah” – Jóga szútrák 2.35

“Aki a nem ártásban megszilárdul, annak környezetében is megszűnik a gyűlölködés.” – Fórizs László fordítása 

És akkor vegetáriánusnak kell-e lennünk, ha jógázunk? Ha én mondanám meg neked, hogy legyél vega, akkor azzal én követnék el ártást, mert az elképzeléseinket nem szabad a másikra erőltetni. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ha komolyabban szeretne a jógával és a jóga életmóddal foglalkozni, akkor számára belefér-e az, hogy állat van a tányérján. Nem szabad magadra erőltetned semmit, csak azért mert divatos, mert a többiek is így csinálják, vagy mert az oktatód is az. Ha külső késztetésre leszel vegetáriánus, az úgyse fog sokáig tartani és csak ártasz magadnak. Azonban ne lepődj meg, ha haladsz előre a jóga ösvényén, várhatóan egyszer csak úgy érzed majd, hogy nem fér bele számodra többé az állatok bántása, kihasználása és megevése, ez lesz majd a természetes, nem magadra erőltetett nézet.